In Hollywood

Gyönyörű. Ez talán megfelelő jelző a látványra. Egy 4 órás éjszakai túrán vettünk részt szombaton. Ez volt az utolsó ilyen kirándulásunk itt Los Angelesben. Igaz bízok benne, hogy nem a legutolsó. Este 6 órakor indultunk világot látni. Először is felmentünk a Hollywood Hills -re, ahol rengeteg sztár lakik, nem mellesleg Los Angelesre remek rálátás van. 10 perces megállás és fotózás után tovább indultunk Beverly Hillsbe. Akkorra már besötétedett, így megpillanthattuk még utoljára sötétben is a várost. Ismét elhaladtunk pár sztár háza mellett (Dr. Phil, Michael Jackson, Elvis Presley, Tom Cruise, Christina Aguilera), szinte már kívülről tudjuk melyik kié :). Ezután vacsora következett a Farmers' Marketnál. Miután a hasunk teli lett, újra buszba pattantunk és útnak indultunk a nevezetes Mulholland Drive felé. Még nem sejtettük hol vagyunk, de az út mellett már több kilométeres kocsisor állt. Pár perc múlva megérkeztünk a Griffith Observatory nevezetű helyhez. Oldalra pillantva efféle kilátás fogadott bennünket:

Sajnos itt is csak 10 perc megálló volt, mert siettünk a belvárosba. A belvárosban ezeket az épületeket megtekintettük testközelből is. A toronyházakban még néhol égtek a villanyok, de némelyik már sötétségbe borult, már csak a díszvilágítás pompázott. A Hollywoodba tartó utunk kicsit hosszúra sikeredett, hiába a 6 sávos autópályák, mégis mindenhol dugó volt a késői időpont ellenére is. Minden programot teljesítettünk, így nem maradt más hátra, mint az ajándékok beszerzése és az utolsó fényképek elkészítése.

U.i.: Lehet, hogy a szombati nap hatására, de rengeteg forgatást láttunk a környéken. Az utcán valószínűleg klipet forgattak, másik helyen youtube gyanús poénvideót készítettek. A legkomolyabb egy több kamerás TV forgatás volt, ahol egy tinizenekar mutatta meg mit tud. A fiatal lányok sikongatva fogadták őket. Sajnos a nevüket nem sikerült megtudnunk, de a közeljövőben hátha még hallunk felőlük. Pár kép végezetül róluk, hátha valaki felismeri őket:

Pénteken a Csendes-óceán partjaira látogattunk el. Beverly Hills -en keresztül eljutottunk Santa Monicára, ahol egy közel másfél órás megálló keretén megebédelhettünk és megmárthattuk lábainkat az óceánban. A víz hőmérséklete nem volt kellemesnek mondható, körülbelül 15 Celsius fokos lehetett. De mivel nem minden nap járunk arra, így a süllyedő tengerparti homokból beleléptünk a nagyvilági óceánba.

A parton *csakúgy, mint a Hollywood Bvd. -n*, a helyiek gondoskodnak a szórakoztatásért. A hangulat mindig remek. Akrobatikus mutatványokat mutatnak be, 6 méter hosszú szaltókkal. A helyi fiatalok egy direkt ehhez kialakított pályán gördeszkázhattak. A part ingyenesen megközelíthető, így bárki fürdőzhet ott, ha bírja a hideg vizet. Santa Monica -n ebédeltünk egy-egy hamburgert. Eddigi tapasztalatok szerint, még mindig a Mc Donald's a legolcsóbb hely. Ezután körülbelül 10 perc buszozás után átértünk a másik igen híres partra, a Venice beachre. A helyzet körülbelül ott is ugyan olyan, mint a Santa Monicai parton. Napsütés, pálmafák, bikinis napozók.

Hazafele az út szélén láttunk egy 56 -os magyar emlékművet.

Képekhez kattints ide!

Érdekes ez a film szakma. Nem is kicsit. A több évadon át tartó sikersorozatokat egy nagy dobozban forgatják. Ugyanígy a népszerű TV műsorokat is és szinte mindent. Csütörtökön a Warner fivérek stúdiójába tettünk látogatást egy túra keretén belül. Érdekes látogatás volt. Először is végigsétáltunk New York utcáin, igen New Yorkén, a burbanki stúdióban. Itt forgatják számos film és TV sorozat New Yorki jeleneteit. Ezután végigvezettek minket még számos forgatási helyszínen. Egy kész felépített város, egy város, amely "kartonból" és fából van. A stúdiónak külön műhelye van, ahol a kellékeket készítik, külön raktár, ahol tárolják őket, külön benzinkútja, ahol tankolnak. Tényleg olyan, mint egy kisváros. A látogatás számomra legérdekesebb része az volt, amikor bemehettünk pár stúdióba. Láthattam egyik kedvenc sorozatom forgatási helyszínét, a Chuck -ét. Kiderült, hogy a kinti, udvari jelenetet is egy fedett boxban forgatják le, profi megvilágítással. Jártunk az Amerikában igen népszerű Ellen Show stúdiójában is. Gyönyörű díszlet, de ha mögé nézel, állványok és porcicák sokasága tárul szemünk elé.

Bizonyára mindenki ismeri az igen híres Jóbarátok című New Yorki sorozatot. Valójában azt is itt Burbankben, a Warner Brothers egyik stúdiójában forgatták. A jóbarátok kedvenc szórakozóhelyének, a Central Perknek a díszletét meg is tekinthettük. A látogatás közben megnézhettük számos filmben szereplő karakter ruháját, autóját, motorját. Mindenesetre érdekes túra volt, egy kicsit a filmek varázslatos világában érezhettük magunkat. Megtudtuk, hogy a kasszasiker TV sorozatok, netalántán filmek  többségét is apró dobozkákban  (stúdióban) forgatják.

Kattints ide a képekhez!

Az elmúlt két napunk kevésbé volt olyan fárasztó, mint az azt megelőzőek. Kedden két programon vettünk részt. A reggeli után még kicsit visszamentünk hűsölni a szállodába, majd délben ellátogattunk az Oscar díjátadó helyéül szolgáló Kodak Színházba, ahol egy fél órás idegenvezetős túrán vettünk részt. Bemehettünk az épületbe, sétálhattunk a lépcsőkön, melyeken 2 héttel ezelőtt még világsztárok sétáltak. Megtudtunk olyan dolgokat, hogy a szobor átvétele után a sztárok hova mennek, illetve hol vannak elszállásolva. A nézőtér székeit is kipróbálhattuk egy rövid időre, illetve láthattuk, hogy a benti díszleteket már építik át egy következő műsorhoz. A színház megtekintése után egy "Behind the Scenes" nevezetű program várt ránk délután 2 órakor. Egy kedves hölgy vezetett minket híresebb helyeken, mint például az egyiptomi színháznál, ahol megtudhattuk, hogy a világon ott volt először vörös szőnyeg. Később a Walk of Fame -en sétálva tudhattuk meg, hogy a világ legelső Oscar átadója 1929 -ben volt és a Roosevelt hotelben került megrendezésre. A ceremónia mindössze annyi volt, hogy "tessék, tessék, tessék" és már ki is voltak osztva a díjak. Ehhez képest ma több millió dolláros költségvetés és több órányi show van megszervezve.

Szerdán egy közel 6 órás busztúrán vettünk részt Los Angeles környékén. Több megállónál is le lehetett szállni és fényképezni, videózni lehetett. Többek közt megnéztük Beverly Hillst, a közelében lévő Farmers Marketnál megebédeltünk, ellátogattunk Los Angeles belvárosába, a Disney concert hall -hoz, a kínai negyedbe, sőt még mexikói környezetbe is tettünk egy rövidke kitérőt. Holnap a Warner Brothers stúdióban teszünk egy látogatást.

Képekhez kattints ide!

Már az ötödik nap is eltelt. Repül az idő, lassan már mehetünk is haza. Na jó, azért még nem, addig még lesz pár kaland. Tegnapi nap folyamán megejtettük az Universal Studio -s utazásunkat. Életre szóló élmény volt azt mondhatom. Elmondani, leírni nem igazán lehet, de megpróbálkozom egy ízelítő összefoglalóval szolgálni.

A Studio egy külön város, ezért is kapta az Universal City nevet a környék. Földalatti metróval mentünk a helyszínre. [Érdekesség: Nagyon kevesen használják a tömegközlekedést, metrók kb 15-20 percenként jönnek és még sok ülőhely is marad.] Az 1. megállónál leszálltunk, megérkeztünk. Rövid 10 perces gyaloglás után megérkeztünk a főbejárathoz, a hírhedt Universal földgömbhöz, a kasszákhoz. Egy ott dolgozó átküldött minket egy másik pénztárhoz, ugyanis nekünk V.I.P jegyünk volt, ami annyit takart, hogy a 60 méteres kígyózó sorok ideges tekintete mellett mosolyogva előremehettünk és elsőként próbálhattunk ki mindent. Elsőként a Studio Tour nevű stúdió túrán vettünk részt, melyen bemutatták a "Stage" -eket (hatalmas épületek), mondhatni stúdiókat. Végigmentünk a lila akác közön, mely a Született feleségek TV sorozatból lehet ismerős mindenkinek. A sorozat nagy részét ezen a helyen forgatják. Bemutatták napsütésben hogyan csinálnak szakadó esőt és vízözönt, illetve autórobbanásokat. Ezt követően a Jurassic park és King-Kong elevenedett meg szemünk előtt. Ez tényleg leírhatatlan, mintha ott lettünk volna az esőerdő közepén és körülöttünk harcoltak volna a dínók, a kisbuszunk hátulját letépték, mintha dobáltak volna minket. Beleélhettük magunkat Hitchcock Psycho filmjének (mellyel nyertem ezt az utazást) Bates hoteles jelenetébe (katt a videóhoz) is. A túra után ellátogattunk a tematikus parkba. Itt felültünk a Jurassic Park (katt a videóhoz) nevezetű "játékra". Meleg napokon tökéletes a felfrissülésre, ugyanis vizet kaptunk bőven. Ezután a múmia házába (katt a videóhoz) látogattunk el. Egy rendkívül pörgős és ijesztő kaland volt. A Simpson család titkait (katt a videóhoz) is megtekinthettük egy rövid utazás formájában. Ezt követően a Waterworld (Vizivilág) c. filmből mutattak be egy részletet, melyben olyan színészek játszottak, akik szerepeltek már olyan sorozatokban is, mint a Chuck, Gyilkos elmék, CSI. Rendkívül látványos, robbanásokkal, lövésekkel, speciális effektekkel teli műsor volt. Apropó, speciális effektek. Egy fél órás, humoros előadást tartottak a speciális effektekről, melyeket a filmekben használnak. Volt Green Screen, Motion Tracking, 1-1 sztoriba foglalva. Önként jelentkezők voltak a színészek, ez még szórakoztatóbbá tette az amúgy is érdekes előadást. A Magyarországon még valószínűleg sokak számára ismeretlen 4D -s moziélményt is megtapasztalhattuk. Volt hogy a Shrek fenegyereke, Szamár tüsszentett képen (szó szerint), volt hogy pinokkió nagy orra vágott majdnem fejen. A lovak vágtázásakor a székünk ütemre mozgott. A Terminátort szintén 4D -ben mutatták be. Azzal a különbséggel, hogy itt voltak élő szereplők is. Rendkívül érdekes élmény volt. Volt hogy a helyszínen lévő motor belement a vászonba és onnan folytatódott a jelenet Schwarzeneggerrel. Utolsó előtti programunk a gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott Horror háza volt. Félhomályban, ijesztő díszletek közepette kellett sétálni, miközben élő, elmaszkírozott emberek ijesztgettek félelmetes zenék kíséretében. Volt hogy kaszával akartak kettévágni, volt hogy láncfűrésszel környékeztek meg. Legvégül egy állati bemutatót néztünk meg. A szó legszorosabb értelmében. Állatszínészek tetszelegtek nekünk, kik a filmekben is szerepelnek. Nagyon ügyesek voltak, szinte bármit teljesítettek gazdájuknak.

Ezennel zárom blogom sorait, mert a vörös szőnyeg már készen áll, hogy bevonuljunk az Oscar átadó helyszínéül szolgáló Kodak Színházba.

Képekért kattins ide!

Aaaaaaaaaand CUT!

Amint a blog címéből is kiderül, nem egy egyszerű két napon vagyunk túl. Igen két napon, mert tegnap sajnos nem volt időnk írni, aminek több oka is volt. Az egyik az, hogy a rengeteg program miatt későn és fáradtan érkeztünk vissza a szállásra, a másik pedig az, hogy a 9 órás időeltolódást megbolondítottuk egy kis óraátállítással. Magyarra lefordítva, eggyel kevesebbet aludtunk, de viszont közelebb kerültünk a magyar időhöz, így már csak 8 óra az eltérés. Na de most rá is térnék a programokra, mert eléggé eseménydús két napon vagyunk túl.
A szombati napon ismét ellátogattunk Beverly Hills-be, ahol a Rodeo Drive-on sétálgattunk, fényképezgettünk. Megnéztük azt a szállodát is, ahol a Pretty womant forgatták Julia Roberts-el. Láttuk a híres Beverly Hills-i redndőrséget is. A 2 órás út végén visszatértünk a Kodak Színházhoz, majd egy újabb buszos túrával, ellátogattunk Los Angeles belvárosába a felhőkarcolók közé.

 (Nagyobb méretért kattints a képre)

Ez az út is 2 órán át tartott és bemutatta Los Angeles legszebb utcáit. Megcsodálhattuk a City Hall-t, a Music Centert, és a Los Angeles Lakers kosárcsapatának otthont adó Staples Center is. Bejártuk az egész várost, és mindehol csak a csillogás, pompa, luxus autók. Az estét a szokásos helyen töltöttük a Hollywood Bouleverd-on, ahol megpróbáltunk hömpölyögni a tömeggel, ami nem mindig sikerült.

 (Nagyobb méretért kattints a képre)

Vasárnapra is buszos programjaink voltak, mi választhattuk ki hogy merre szeretnénk menni. Így reggel elbuszoztunk az Universal Studio-hoz, ami azért volt fontos, mert az egész hétfői napot ott fogjuk tölteni, így legalább már majd egy kicsit otthonosabban fogunk mozogni. Holnap majd erről is beszámolunk, elöljáróban csak annyit, hogy amit ott láttunk az egy külön világ...a filmek világa.

 (Nagyobb méretért kattints a képre)

Ezután harmadjára is meglátogattuk Beverly Hills lakóit, ugyanis Santa Monica-ra csak úgy tudtunk eljutni, hogy itt átszállunk. Rövid buszozás után megpillantottuk a Csendes óceánt a híres óriáskerékkel együtt. Végigvonultunk a Venice Beach-en, Muscle Beach-en, ha valakinek ez nem mond semmit se, akkor elárulom, hogy itt forgatták a Baywatch-ot Pamela Andersonnal:) A Muscle Beach-en pedig olyan hírességek edzettek fénykorukban, mint Arnold Schwarzenegger.

 (Nagyobb méretért kattints a képre)

A vasárnapi napnak ezzel hamarosan vége is, ami nem baj, mert hétfőn hosszú nap vár ránk az Universal Studioban, ahová VIP belépőt kaptunk, így mindent az első sorból nézhetünk, és mindenre az elsők között ülhetünk fel.

Ui.: - A fék helyett miért a dudát nyomják állandóan az autósok?
      - Miért van minden busz elején bicikli? (Kép hamarosan)

 (Nagyobb méretért kattints a képre)

Üdv,

Robi & Csabi

Az időeltolódás miatt az első nap kicsit korán ébredtünk, reggel 5-kor. De ez nem volt baj, mert így egy kicsit legalább tudtunk beszélni az otthoniakkal. 8 körül lementünk a szálloda egyik helyiségébe, és elfogyasztottuk az első amerikai reggelinket. Kenyér, zsemle, vaj, lekvár, sajt, müzli, péksütemények, kávé, tea a választék, és mindenből annyi, amennyi jól esik. A reggeli elfogyasztása után elindultunk a Hollywood Boulevard-ra, és megkerestük az első programunk helyszínét. A Madame Tussauds múzeum 10-kor nyit és csak egyetlen napon tart zárva, amikor az Oscar átadó gála van. A jegyek átvétele után, elmagyarázták, hogy a figurákat meglehet ölelni, lehet velük pózolni, csak az arcukhoz nem lehet érni. A bejáratnál egy kedves hölgy fogadott, aki rögtön felajánlotta, hogy lefényképez minket Obamával. A túra többi része önállóan zajlott. Még szerencse, hogy nyitásra odamentünk, mert így nem voltak még sokan, és volt olyan terem ahol csak mi voltunk, és kedvünkre pózolhattunk a különböző sztárokkal. Rengeteg sztárnak a viaszfigurájával találkozhattunk, közel 2 óra volt mire az összeset megnéztük.

 (Nagyobb méretért kattints a képre)

Ebéd után gondolkoztunk egy kicsit, hogy melyik program is legyen  következő, végül úgy döntöttünk, hogy Beverly Hills-be látogatunk el, és megnézzük, hogy hogyan is élnek a sztárok. A túra a Kodak színház elől indult, 10 személyes nyitott kisbusszal, és 2 órán át tartott. Ellátogattunk a híres Hollywood tábla közelébe is. A táj gyönyörű volt, rá lehetett látni egész Los Angelesre, a felhőkarcolókra. A házakról csak annyit, hogy mind gyönyörű kivétel nélkül, és mindegyik előtt méregdrága sportkocsik állnak. A túra folyamán megcsodálhattuk Steven Spielberg, David Beckham, Nicolas Cage, Michael Jackson, Robert Pattinson, Jonas Brothers, Matt Damon és még sok más sztár házát is. Végig haladtunk azon az utcán ahol forgatták A rémálom az Elm utcában és a Halloween című filmet. A túra végén ellátogattunk a világ LEGDRÁGÁBB utcájába a Rodeo Drive-ra. Itt vásárolnak a sztárok. Az utca végén egy rövid időre megpillanthattuk azt a szállodát is, ahol a Micsoda nő című filmet forgatták. Az első napon tehát ezeket a programokat tekintettük meg, most pedig gyorsan be is fejezem, mivel itt most ezekben a percekben reggel 8 óra van, így irány a reggeli, és ismét kezdetét veheti egy újabb izgalmas nap.

Üdv,

Robi & Csabi

Sikeres időutazást hajtottunk végre a tegnapi nap folyamán. Mind két gépünk sikeresen felszállt és sikeresen landolt. Viszonylag pontosan 9:30 -kor érkeztünk a párizsi reptér 2D termináljába. Rövid tájolódás után következett az első megpróbáltatás. Át kellett szállnunk a Los Angelesbe tartó gépre a 2E terminálban. A párizsi reptér egy kész erődítmény, de nagyon jól ki volt táblázva minden, szinte el se lehetett tévedni. Táblák követését követően üvegfalba ütköztünk. Újabb információszerzés után megtudtuk, hogy onnan vonattal visznek az aktuális terminálba. A megfelelő terminálba való érkezés után újabb útlevél ellenőrzések és csomagvizsgálat volt. By the way... a mágneskapun fennakadtam, de kisebbfajta motozás után (nem mint a filmekben, csúnya bácsik gumikesztyűvel...) mehettünk a járat felé. 20 perccel indulás előtt elfoglaltuk ülőhelyeinket egy kedves norvég lány mellett. Minden adott volt, hogy ez a hosszú út rövidnek tűnjön. A háttámlába épített LCD kijelzőn filmek, sorozatok, zenék, klipek és egyéb játékok sokasága közül lehetett válogatni.

Mint valószínűleg az utasok nagy többsége, mi sem arra mentünk volna, mint amerre a pilóta irányította a gépet. Jártunk Anglia, Írország, Izland és még Grönland felett is. A repülőn ebédet és vacsorát kaptunk, az adagok teljesen rendben voltak, bár kicsit ínyencek, de jól lehetett lakni. Fél óra késéssel, de sikeresen megérkeztünk a Los Angeles (LAX) reptérre, ahol ujjlenyomatot vettek és fényképet készítettek rólunk. Ezután már csak a bőröndjeinket kellett megkeresni és kiléphettünk az angyalok városába. A szállodai transzferrel azonban egy kis gond akadt, ami talán a késésnek tudható be. Mi megérkeztünk, emberünk azonban nem volt ott a kis táblácskával. Rövid tanácstalanság után egy sofőrtől kértünk segítséget, aki várta a saját utasát. Nagyon segítőkész volt, kétszer is telefonált az érdekünkben és még 1$ -t sem fogadott el cserébe. Az eddigi tapasztalatok alapján állíthatom, hogy az emberek itt is tudnak segítőkészek lenni. Miután felvettek minket, 1 óra hossza kocsikázás után megérkeztünk a szállodába, ahol a bejelentkezés mindössze 2 perc volt. Elfoglaltuk a szállást, majd nyakunkba vettük a várost.

Először a méltán híres Hollywood Boulevard -ra látogattunk el, mely mindössze 2 percre található gyalog a szállástól. Pár sztárt eltaposva a csillagokon végig gázoltunk, és eljutottunk az Oscar díjátadónak helyet adó Kodak színháztól, a Madame Tussauds múzeumig. A sétányon végigvonulva rengeteg emberrel lehetett találkozni. Imitátorok hada várta az arra járókat. Egy kis apróért akár Michael Jacksonnal is lefényképezkedhetsz. A hangulatról többen is gondoskodnak, utcazenészek, beöltözött mesefigurák, de a legnépszerűbb egy festékes vödröket püfölő fiatalember volt.

Aznapi második vacsoránk amerikai szokásokat követve egy gyorskajáldában történt, hasonló árakkal, mint Magyarországon. Ezután már csak a szállodai ágyunk kipróbálása volt a program. Hamarosan jelentkezünk az első napi programokkal és képekkel.

 (Nagyobb méretért kattints a képre)

Üdv,

Robi & Csabi

Elérkezett az idő. Elérkezett az az álmos pillanat is, hogy hajnalok hajnalán izgatottan, bár kicsit nyűglődve fel kell kelni és azt mondani: Igen, eljött ez a nap is. Egy nap melyről sokan csak álmodoznak. Megvolt az utolsó vacsora... legalábbis Magyarországon. Már-már kisfiúi naivitással várom, hogy végre elinduljunk. Hajnali 2 -kor fog úgy kinyílni a szemem, mint ahogyan ilyen hajnalok hajnalán még soha. A gép Ferihegyről 07:10 -kor indul, majd egy párizsi átszállást követően további 11 és fél óra repülőút következik. Helyi idő szerint 13:15 -kor landol a gépünk, míg kis-hazánkban, akkor már 22:15 lesz. Időutazás lesz ez a repülés, vissza az időben. Ez kellőképp generál majd egy 30 óra egyhuzamú fennlétet, de a látvány minden bizonnyal kellőképpen kompenzálja majd ezt.

Könnyen megeshet, hogy ez lesz életem egyik legnagyobb utazása, kalandja. 12 nap egy olyan helyen, ahol a kultúrfilmek, szórakoztató filmek, kasszasiker filmek készülnek. Azokon a helyeken fogok sétálni, ahol az elismert filmrendezők, színészek, sztárok számtalanszor megfordultak már. Élőben is meg fogom látni az Oscar díjátadó helyszínét, feelingjét.

Na de én most el is köszönök. Legközelebb már a filmek fővárosából, Hollywoodból jelentkezem. Jó éjszakát mindenkinek!

Jelenleg is teendőkbe belemerülve írom ezt a bejegyzést, ugyanis már csak 3 nap van hátra. A visszaszámlálás megkezdődött. Már csak párat kell aludni és az irányítótorony jelzi a pilótának, hogy a felszállás megkezdődhet -jó esetben. Még jobb esetben a leszállást is megejtjük kemény 13 óra repülőút után. Más ennyi idő alatt akár egy világot is megváltoztathat, viszont mi csak ülünk és nézünk ki a fejünkből, esetleg alszunk, olvasunk... Az alvás hasznos lesz a -9 óra időeltolódás miatt. Kíváncsi leszek a szervezetem hogyan fog reagálni a hirtelen időutazásra, a 30 óra egyhuzamú fennlétre.

Pár nappal ezelőtti bejegyzésemben említettem, hogy még nem érzem az utazás előtti úgymond "feelinget". Még most sem állíthatom 100% -ban, hogy előjött, de már kezd foglalkoztatni a dolog, hogy igen, már csak 3 nap és utazás. Már csak 3 nap és több ezer kilométerre leszek az otthonomtól. Kezd foglalkoztatni, hogy megismerhetek egy új "kultúrát", új közegbe kerülök, még ha csak szűk 2 hét erejéig is. Új ételekkel ismerkedek meg és nem utolsó sorban az általam tanult nyelvet fogom alkalmazni. Ne tagadjuk, a való életben teljesen más értelmet kap az idegen nyelv, mint az iskolapadba ragadva és ez egy remek lehetőség lesz arra, hogy kipróbáljam magam ezen a téren is. Nem félek tőle, improvizáló típus vagyok, maximum activtyzek velük (rajzolok, mutogatok).

Kényelem Hollywoodban! Legalábbis erre céloz szállodánk neve, ahol éjszakáinkat fogjuk eltölteni. Több szállodát is átnyálaztunk, míg végül ez lett. Hogy miért pont ez? Fő szempont a választásnál az elhelyezkedés volt. A központhoz közel, a csillagoktól pár percnyi sétára legyen, ha épp program mentes időszakunk van, csak kimenjünk az utcára és az imitátorok sokasága lepje el a környéket. Hisz ez jó dolog nem? Látványos és szórakoztató, ahogyan sokak próbálnak Hollywoodban kitűnni a sok átlagember közül.

Visszatérve a szállodához, a másik fő szempont az volt, hogy legyen reggeli. Mikor reggel felébredve kifordulnék a konyhába hirtelen rádöbbenek, hogy nem is otthon vagyok, nem csak kinyitom a hűtőt és megreggelizek, hanem ennivalót kell szerezni. Na erre jó, ha a szállodán belül meg tudsz reggelizni. De most essen egy kis szó az elhelyezkedésről is.

A Comfort Inn & Suites nevet kapta ez a N. Highland Avenue-n található hollywoodi szálloda. Közel van hozzá a hírességek sétánya, a méltán híres Oscar díjátadónak is helyet adó Kodak Színház, Beverly Hills és még számos egyéb híres hely. Szobán belül az internetkapcsolat már alap dolognak számít, viszont itt lehet, hogy pórázra leszek kötve, mert valami olyasmit olvastam, hogy vezetékes kapcsolat van.

Amerika országban már szinte mindenkinek van medence az udvarában, ez itt sincs máshogy. Ha lesz pár unalmas percem mindenképpen csobbanok egyet :)

Elhitted már, hogy mész Hollywoodba? Hangzott el a kérdés egyik ismerősömtől egy manapság igen népszerű közösségi oldalon -nem mondom ki, hogy Facebook. Azt tudtam csak neki válaszolni, hogy nem tudom. Elhittem-e? Lehet hogy nem... Lehet, hogy csak akkor fog bennem tudatosulni, mikor már az óceán felett fog suhanni a Boeing 747 -es 10 km -rel. Lehet csak akkor, mikor megérkezéskor szétnézek és mindenhol csak a csillogást látom, a luxus autókat, a méregdrága ruhákat. Várjunk csak... Ilyen csak a mesékben van. Meg talán Hollywoodban? Az is lehet, mikor megérkezéskor szétnézek a tipikus amerikai utcán látom az amerikai rendszámú autókat, a hamburgert majszoló alakokat, az unott képű irodai patkányokat. Az angyalok városáról már hallottam jót, rosszat... És most személyesen is meg fogom tapasztalni azokat.

De visszatérve a bejegyzés címéhez... Azt kell mondjam, erre akkor fogok tudni válaszolni, mikor fellélegezve pattintom ki a bőröndöm patentját a szállodai szoba ágyán, hogy megérkeztünk. Egyelőre azt érzem, hogy még nem öntött el annyira az utazás varázsa, mint amennyire nagy dolog ez. De érzem, hogy amikor meglátom a magasodó hegyeket, vagy a tipikus amerikai utcák valamelyikét, ez meg fog változni.

Egy szép őszi napon filmforgatás vette kezdetét a fürdőszobánkban. Ekkor még nem sejtettem, hogy ez a szombati nap akár még az én életemre is befolyással lehet. Mint később kiderült lett! Ezen a napon nem tartózkodtam otthon, így meglepődtem, mikor hazaértem, hogy mi is történt a fürdőszobánkban. Volt ott minden: kamerák, operatőr, főszereplők, mellékszereplők és ami a legfontosabb a ketchup...:) A forgatás után, Öcsém, Robi gyorsan összevágta a videót és fel is töltötte, hogy minél hamarabb gyűlhessenek a szavazatok. A szereplők, barátok, ismerősök mind reklámozták ahogy tudták, hogy szaporodjanak a voksok. De a nagy áttörést, egy weboldal hozta, amit most nem mutatok be, mert az szerintem majd megér egy új bejegyzést. Mindennap, sőt minden órában amikor csak tudtuk figyeltük az állást. Végig vezetett a videó így kijelenthető, hogy megérdemelten nyerte el az elsőnek járó 2 személyes hollywood-i utazást.

 A szavazást 2010. november 15-én éjfélkor zárták le, így ekkor vált hivatalossá, hogy a videó készítője és egy szerencsés 10 napot tölthet el a filmek fővárosában. Mint később kiderült ez a szerencsés Én lettem. Hosszas egyeztetések után először az időpont, majd szépen lassan a többi program végére is pont került. Mivel nem sok információval rendelkeztem Los Angeles-ről, így minden oldalt elolvastam ami csak egy kicsit is oda tartozik, a térképekről már nem is beszélve. Ennek köszönhetően most úgy érzem, hogy minden rendben lesz és életünk legnagyobb élménye lesz ez a kirándulás. Egy hét múlva ilyenkor, már minden bőrönd tele lesz, és izgatottan várjuk, hogy hajnal legyen és a nagy utazás kezdetét vegye.

ui.: a sok munka (amit én sose hívtam annak, bár mindig is tudtam hogy az) meghozta a gyümölcsét, és köszönöm hogy ezt a gyümölcsöt egy ilyen kirándulás formájában velem osztod meg

Azt kell mondanom, hogy az időnek ugyan nincs szárnya, de mégis repül. Mintha most lett volna, hogy rábukkanok egy bizonyos pályázatra, ahol egy hollywoodi úttal kecsegtetnek. Megmondom őszintén, hogy hogyan találtam rá, már nem emlékszem, de már nem az első ilyen véletlen látogatást tettem az internet valamely szerencsét hozó parcelláján, mellyel nyertem is valamit. 

Az Akcióhős rátalálása 2010 októberére tehető. Azóta eltelt röpke fél év. Kimondani is furcsa. És most itt vagyok 10 nappal az indulás előtt. A bőrönd már félig bepakolva pihen a széken. A papírok rendben vannak, angol nyelvtudásom már takarékon rotyog. 10 nap és megkezdődik a kilövés.

Hamarosan el fog érkezni az az álmos pillanat is, hogy hajnalok hajnalán izgatottan, bár kicsit nyűglődve fel kell kelni és azt mondani: Igen, eljött ez a nap is. Egy nap melyről sokan csak álmodoznak. Pár éve, sőt, pár hónapja még én is ezt tettem. Álmodtam, de mégis belül tudtam, hogy egyszer el fog jönni.